Mostanság tricsilliárdos összegeket olvashatunk a közösségi média cégek értékelése kapcsán, főképp a tőzsdére menetel lehetőségének fényében. Közben azonban sokasodnak a "lufit kiáltó" hangok, ilyen figyelmeztetéssel élt mások mellett Warren Buffett és Eric Schmidt is, hogy másokat ne említsünk. A lufi még kérdéses, de az tény, hogy a fejünk fölött repkedő számok egyre nagyobbak, legyen szó tőzsdei értékelésről, vagy azokról az összegekről, melyeket nagy cégek piciny startupok fejlesztőinek megvásárlására hajlandóak költeni (pl. Google).

Ennek fényében pláne elgondolkodtató az az összevetés, amely a Business Insider oldalán olvasható Tristan Louis internetes vállalkozó-újságíró tollából (billentyűzetéből). Azt vizsgálta meg, mennyit ér egy felhasználó, azaz mennyi az egy felhasználóra jutó átlagos bevétel és cégérték. Fel lehet persze horkanni, hogy ez nem épp megszokott vagy releváns mutató. Abból a szempontból viszont nem hülyeség, hogy a közösségi média cégek körül repkedő hatalmas számokat gyakran épp az "alapozza meg" (reálisan vagy nem, ezt eldönti az idő), hogy mennyire sok felhasználót rántanak be.

Igaz, a - cikkben egyébként nem szereplő - Facebook pl. már lekattant a "ha ország lennénk, akkor" hasonlatokról, s mostanság azt sulykolják inkább, hogy nem az elért embertömeg a lényeg, hanem az elérés módja által nyerhető új minőség. De azért mégis csak fontos tényező a tömegvonzás. (Már csak hirdető ügyileg is.)

Nos, a BI szerző számai alapján (amelyek jelentős mértékben becslésen alapulnak, de az ebből eredő korlátokat a cikk sem titkolja) igenis a közösségi kuponozás a killer biznisz. A vizsgált cégek között szereplő Groupon ugyanis toronymagasan első az egy userre jutó cégérték és második az egy főre jutó bevétel alapján. Eközben viszont pl. a Pandora, azaz az online rádiózás nehezen monetizálható - mondja a szerző.

Míg utóbbi állítás kevésbé vitatható, a Grouponnal kapcsolatban azért sok a kérdés. Hiszen éppen amiatt is szaporodtak meg a nemzetközi szaksajtóban is az üzleti modellt illető kérdőjelek, hogy nyilvánosságra kerültek a tőzsdei felügyeletre benyújtott dokumentumok. Ezekből kiderült, hogy nemcsak vicces önigazoló mutatókat képeznek időnként, de a batár nagy növekedés mellé nem sikerült profitot rakni. Máris megcsappant a korábbi "vakhit" a hamarosan esedékes tőzsdére menetellel kapcsolatban.

A kérdőjelek nem rosszak persze. Azt jelentik, hogy egy szegmens kimászik szépen lassan a nice to have kategóriából. Jönnek a reális elvárások. Felteszik a nekik fontos kérdéseket a partnerek, ítéletet mondanak a befektetők, a fogyasztók. A csodaszer státusz majd lassan eltűnik, s kiderül, kinek jó a kuponozás, s kinek nem. S ez az igazán érdekes, no meg, arra is kíváncsiak vagyunk, hogy az itthoni kb. 30 kuponos oldalból hányan élik túl a mániás pörgést.

Sok kérdést felvet az idézett BI poszt is. Például érdekes lenne az egy userre jutó költségszinteket is a bevételek és cégérték mellé tenni. De gondolatébresztőnek mindenképpen érdekes, egy újabb adalék a "lufi-e van a social médiában" témához, s különösen a közösségi vásárlás, kuponozás szegmens körüli - végre - folyó vitákhoz.

Szerintetek valóban "money printing" szegmens a Groupon által berúgott közösségi vásárlás? S ha igen, hosszabb távon hol áll meg/be a fejlődés?